Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/mszfkhu1/public_html/templates/mszfszk/functions.php on line 188
A bántalmazott gyermek
2015. augusztus 21., péntek,
A XXI. századi gyerekszegénység nem olyan, mint amiről a Kincskereső kisködmönben olvashattunk. A ruházaton látszik a legkevésbé, de ott van a komfort nélküli lakásokban, a személyes tér hiányában, a minőségi éhezésben és a szegregált oktatásban, ami nemhogy esélyt teremtene, de bebetonozza a szegény gyerekeket oda, ahonnan jöttek – írja szerzőnk, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány és Iskola igazgatója.
Hogyan neveljen gyermeket egy ellátatlan rokkant?
A kérdés napjainkban nagyon aktuális. A rokkantakra vonatkozó módosított szabályozás ugyanis elfelejtette megemlíteni azt: hogyan neveljen gyermeket egy ellátatlan rokkant? A megyei/helyi szintű önkormányzati rendeletek nem szentelnek külön figyelmet az ellátatlan, rokkant szülőknek, és életkörülményeiknek. Az ellátatlanul hagyott szülők nem mernek hangosan segítséget kérni, félve attól, hogy ha kiderül, a gyermekek után járó ellátásokon kívül nulla forint bevételből élnek napról-napra, akkor az önkormányzat kiemeli tőlük a gyermekeiket. Hiába a nemzetközi egyezmények rendelkezései, miszerint anyagi okokból nem emelhető ki a gyermek a családjából - Magyarországon mindez nem számít. Ha a szülő napi létfenntartási gondokkal küzd, az önkormányzatok berögzült gyakorlata szerint konkrét segítségnyújtás helyett azonnal hatósági gondozásba emelik a gyermeket a tarthatatlan szegénységből.
Az ENSZ Nemzetközi Gyermekjogi Egyezménye Magyarországon Mire elég?
Emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kimondták, hogy a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot. Abban a meggyőződésben, hogy a családnak a társadalom alapvető egységeként és valamennyi tagja fejlődésének és jólétének természetes környezeteként meg kell kapnia azt a védelmet és támogatást, amelyre szüksége van ahhoz, hogy a közösségben szerepét maradéktalanul betölthesse. Felismerve, hogy a gyermek személyiségének harmonikus kibontakozásához szükséges, hogy családi környezetben, boldog, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel. Tekintetbe véve, hogy a gyermeknek teljes mértékben felkészültnek kell lennie önálló élet vitelére a társadalomban, valamint, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghirdetett eszmények, különösen a béke, az emberi méltóság, a türelmesség, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás szellemében szükséges nevelni. Felismerve, hogy a világ minden országában vannak különösen nehéz körülmények között élő gyermekek, és szükséges az, hogy ezeknek a gyermekeknek különös figyelmet szenteljenek. (Részlet az ENSZ Nemzetközi Gyermekjogi Egyezményének Preambulumából, emlékeztetőül jogalkotóink számára. ...)
Otthontalanná vált, nyomorgó gyermekek
Dudás Anna írása:
Az otthonról menekülő gyermekek száma évről évre egyre nagyobb, folyamatosan növekszik. A probléma nagyságát jól mutatja, hogy az ombudsmannak is foglalkoznia kell már ezzel a problémával, megkerülni nem lehet. Főleg azért menekülnek, mert a szüleik lakhatási nehézségekkel küzdenek, családon belüli erőszakot szenvednek el, vagy a bank mondja azt: menned kell.
„A nő, gyermeke születésekor újra szerelmes lesz egy kicsit. Hiszen emlékezzünk vissza, milyen az, amikor beleszeretünk valakibe: Elfogultak vagyunk, nem nézzük a hibáit, egyszerűen tökéletes és ő a legszebb nekünk. Mosunk, főzünk rá, szeretgetjük, puszilgatjuk éjjel-nappal. Ha sír, megvigasztaljuk, ha alszik, akkor lábujjhegyen közlekedünk, nehogy felébredjen. Ha beteg, rögtön visszük orvoshoz, éjszakázunk, virrasztunk mellette. Nem tudnánk már nélküle élni. Úgy kell már nekünk, mint a levegő. És ha szakítana velünk, belehalnánk.”
/Leitner Olga-Bakker, anya lettem/
Kósa: "A jó gyerekek, ha ütik őket, jól teljesítenek"
Egy kicsit elmélkednék az emberi hozzáállásról, a szociális érzékenységről, a gyermekek szeretetéről és a szociopata hajlamokról e "jeles" képviselő "jeles" kijelentése nyomán, mely bejárta már a hazai sajtót.
Ha egy vidéki nagyváros vezető embere, aki egyben a kormányzó nagypárt egyik első embere is, olyan nyilatkozatot tehet, mint a fentiekben idézett mondat, azonnal láthatjuk, miért alakul úgy a jogalkotás hazánkban, ahogyan alakul. Hiszen ő is azokhoz tartozik, akik megalkotják a törvényeket.
Emlékeztetőül: a családon belüli erőszak cselekményét évekig nem voltak hajlandóak beemelni a Btk. módosításába, mint később kiderült: azért nem, mert a párt sok embere veri otthon az asszonyt és a gyermekeit. Fenti kijelentés szintén arrafelé havaz. A civileknek több éves munkájába került, míg végül mégiscsak belekényszerítették e fogalmi kategóriát - nem a politikusainkon múlt.
A gyermekeknek vannak-e emberi jogai?
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát ENSZ által 1948. december 10.-én fogadták el, a II. Világháború borzalmainak tapasztalataiból okulva. A Nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll, mely rögzíti a társadalom által elfogadottnak minősített emberi jogokat, mely szükségesek ahhoz, hogy az állampolgárok emberi méltóságukban ne sérülhessenek. Magyarország aláírta, ezzel deklarálta e Nyilatkozat tartalmát, és kötelezettséget vállalt arra, hogy az ország fennmaradása és fejlődése érdekében megalkotott, saját törvényeiben e Nyilatkozat tartalmát szem előtt tartja, arra tekintettel van.
A korlátolt korlátlan láthatás joga
Egy bontóper központi kérése, hogy a különélő szülő hogyan és milyen rendszerességgel találkozhat a házasság befejeződését követően a közös gyermekével, gyermekeivel. A legtöbb szülő ragaszkodik a korlátlan kapcsolattartás jogához. Ez a jogi lehetőség azonban a leglehetetlenebb helyzeteket produkálja a gyakorlati alkalmazása során.
Az LMP törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amely alapján végrehajtást csak abban az esetben lehet elrendelni, ha az eredeti hitelszerződést a bíróság érvényesnek nyilvánítja. Az LMP javaslatában a PSZÁF felhatalmazást kapna arra, hogy rendeletben határozza meg: milyen feltételek esetén nem érvényes a szerződés. A javaslat szerint ezeket a feltételeket a bíróságnak kötelezően vizsgálnia kellene, mielőtt a hitelező követelését érvényesítené és kilakoltatná az adóst. Az árverések továbbra is folytatódnak, miközben egyéni perekben már többen sikeresen támadták meg a hitelszerződést. Ezt a kétirányú folyamatot szabályozni kell, nem lehet az állam tétlensége mellett százezreket az utcára tenni olyan szerződések alapján, amelyek felvetik a hibás termék és az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét a bankok részéről.
„Az olyan szerződésekre alapozott végrehajtásoknak, amelyek egyre nagyobb számban bizonyulnak semmisnek a magyar bíróságok előtt, azonnal véget kell vetni.” – jelentette ki Ertsey Katalin és Gál Anita az MTI-hez eljuttatott közleményében.