A ROKKANTAK KÉRDEZIK: MIRE VAN GARANCIA A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY HEVÉBEN?
Egy hete már, hogy hivatalosan is beindult a választási kampány.
A hatalmas nyugdíjas tábor nagyon fontos szavazóbázis. Már a 2010-es választásokon is az volt. Ment is az ígérgetés rendesen. A FIDESZ akkori Alelnöke, a későbbi Köztársasági Elnök (Schmitt Pál) volt az egyik fontos kampányarca a befutó pártnak, egy nyugdíjas garancia levéllel. Akkor 2010-ben, még volt rokkantsági nyugdíj. A sors furcsa fintora, hogy a garancia levelet mosolyogva mutogató Schmitt Pál volt az, aki Köztársasági Elnökként 2011. december végén aláírta a 2011.évi CXCI.(XII.29.) törvényt, és ezzel megpecsételte 305.323 fő volt rokkantsági nyugdíjas sorsát. Nyugdíjgarancia helyett a nyugdíj-jogfosztásban segédkezett, minden lelkiismeret furdalás nélkül.
A korhatár alatti rokkantaknak ez a mostani választás nagyon fontos, mert szó szerint a létük a tét. Nem titkolják, hogy a nyugdíjgaranciát felrúgó FIDESZ „új rokkant-törvénye”ma is sokkolja őket. Igazi pokoljárássá változtatta a mindennapi életüket. Sőt, családokat döntöttek nyomorba azzal, hogy az alaptörvény és a szociális törvény is a nyakukba varrta a megrokkant családtagokat. Kétségtelen, hogy szociális biztonság az MSZP kormányzása idején volt utoljára hazánkban. A sokat nélkülöző korhatár alatti rokkantak már felélték az anyagi tartalékaikat. A kiszolgáltatottság helyett létbiztonságra vágynak. A többségük bizalmát egyelőre a demokratikus „Összefogás pártjai” élvezik.
A korhatár alatti rokkantak maguk is megfogalmazták elvárásaikat az új kormány felé. Ezek közül legfontosabb a nyugdíj-jogosultság visszaállításának igénye. Természetesnek veszik, ha a nyugdíjjogosultságot visszakapják, azzal együtt helyreállhat a megbillent anyagi biztonságuk is. A választási kampány hevében, hogy mire kapnak garanciát, azt egyre feszültebb várakozással követik.
Péntek reggel Rónai Egon műsorvezető vendége volt az ATV-ben Korózs Lajos Úr, akinek fontos üzenete volt a korhatár alatti rokkantakhoz. Ő rendkívül szolidáris az érintettekkel. Az új rokkant-törvény 2012.évi bevezetése óta empatikus hozzáállást tanúsított a rokkantak ügyéhez. Nagyon sokszor megszólalt a sajtóban-médiában, kiállva a kiszolgáltatott sorsú betegekért. Személyesen is meghallgatja az érintettek problémáit országjárása közben. Az aggasztó szociális helyzetek felszámolására törekvő szakpolitikussal készült interjú kapcsán azonban, a rokkantak közül sokan felkapták a fejüket, és az óta is, egy fontos kérdés foglalkoztatja őket. Vajon ezekben az elhangzó mondatokban a szándékosság, vagy a véletlen, rosszul kifejezett gondolatok a dominánsak?
Idézet:
Korózs Lajos szakpolitikus:
„Mindenkinek vissza kell adni a nyugdíjjogosultságát, akinek egyszer ezt már megállapították! Hangsúlyozom, nem a pénzt, amit elvettek tőle, mert azt nem lehet, azt elköltötte a költségvetés”.
Rónai Egon műsorvezető:
„Ha a jogot visszakapja, akkor azzal a pénzt is visszakapja”?
Korózs Lajos szakpolitikus:
„Nem, akkor a lehetőséget kapja meg arra, hogy nyugdíjvédelem alá kerüljön”.
(A lényeg a felvételen 8:56 - 9:16 hangzik el):
http://www.atv.hu/videok/video-20140221-megsem-csalok-a-rokkantak
Ez a felvétel alaposan felbolygatta a korhatár alatti rokkantak fantáziáját megint. Egyrészt megnyugtató és örömteli volt hallani, hogy újra lenne rokkantsági nyugdíj. Azt is megértik az érintettek, hogy a 2012-2014 időszakra nem fog a következő kormány visszafizetni semmit a súlyos betegeknek, mert költségvetési fedezetet erre nincs. Nem fogják a volt rokkantsági nyugdíjak és a helyette lecsökkentett szociális ellátásként folyósított rokkantsági és rehabilitációs pénzek különbözetét visszaadni, mert azt nincs miből fedezni. Azonban, az érintettek felé magyarázatra szorulna a szakpolitikusi válasz a műsorvezető alábbi kérdésére: „Ha a jogot visszakapja, azzal a pénzt is visszakapja”? A szakpolitikus válasza erre:”Nem, akkor a lehetőséget kapja meg arra, hogy nyugdíjvédelem alá kerüljön”.
A rokkantak kérdése: Ha az érintett a lehetőséget kapja meg arra, hogy nyugdíjvédelem alá kerüljön, akkor mennyi lesz a rokkantsági nyugdíjának az összege? Ez, rendkívül fontos, tisztázandó kérdés kell, hogy legyen! Ugyanis, az új rokkant-törvény, és a hozzákapcsolt szigorú új komplex minősítő rendszer is pont arra hivatottan lett megalkotva, hogy lefelezzék, harmadolják, vagy negyedeljék a volt rokkantsági nyugdíjak összegeit. Eleve a rokkantak megkárosítási szándékával hívta életre a negatív rendelkezéseket a kormány. Egyáltalán nem mindegy, hogy mire kapnak biztatást az érintettek? Arra, hogy csak a nyugdíjvédelmet, a nyugdíjjogot kapják vissza ezekkel a lefaragott összegű pénzekkel, vagy a nyugdíjjoggal együtt a volt rokkantsági nyugdíjuk összegét is, forintosítva is? Ha, csak a nyugdíjjogot kapnák vissza, azzal önmagában nem sokat érnének a betegek közül azok, akiknek a pénzellátását levették. Ez ugyanis, további elképesztő diszkriminációkat gerjesztene.
Tovább diszkriminálná azokat, akik ugyan visszakapnák a nyugdíjjogot, de a pénzüket nem, azokkal szemben, akik pl. új belépőként azonnali nyugdíjjogot kapnának lényegesen magasabb összegekkel, azonos végzettség, azonos munkakör és azonos szolgálati idők mellett. Azokkal szemben is, akiket nem minősítettek vissza, vagy végleges állapotuk miatt még nem vizsgáltak felül. Tehát, a világos kérdésre világos választ várnának a rokkantak arról, milyen összegeket is kapnának vissza rokkantsági nyugdíjként 2015.évtől? Annál is inkább égető a kérdés, hiszen a 2006-2010 évi nyugdíjkorrekciók közül mindent végrehajtott az MSZP, csak a rokkantak 2010. évre tervezett nyugdíjkorrekcióját nem, a válságra való hivatkozással. Már akkor hatalmas, havi 25 ezer Ft/fő/hó volt a különbség az átlag 68 ezer Ft/fő/hó rokkantsági nyugdíjak, és az átlag 93 ezer Ft/fő/hó öregségi nyugdíjak között. Azóta elképesztő különbség mutatkozik, mert a C2-es rokkantellátásra járó pénzellátás kb. fele az átlag öregségi nyugdíjaknak, ami felháborító!
A sorstársaink egyenes és őszinte válaszokra várva kérték, hogy írjunk az aggályokról. Egyikük pl. többdiplomás rokkant, aki mindig magas összegű progresszív járulékot fizetett, és 38 éven át napi 10-14 órákat dolgozott. Őt, 59 évesen minősítették vissza a felülvizsgálatkor úgy, hogy a 233 ezer Ft/hó rokkantnyugdíja helyett 41.850,- Ft/hó fix összegű pénzellátást kapott. Ha nem vették volna el az ellátását, ma 255 ezer Ft/hó lenne a rokkantsági pénze, de ezzel szemben a jogtalan visszaminősítés miatt csak 45.810,- Ft/hó fix összegű pénzellátást kap!
Az ATV interjút ő is úgy értelmezte, hogy most 61. évesen a nyugdíjjogot visszakapná, de a 255 ezer Ft/hó pénzellátását nem. Helyette a jelenlegi 45.810,- Ft/hó fix összegű pénzellátása maradna rokkantsági nyugdíjként? Viszont, ha egy ugyanolyan kondíciókkal rendelkező valaki, majd ezután menne nyugdíjba, az, a visszaállított rokkantsági nyugdíjrendszer mellett, a jelen szabályok alapján rendesen megállapított nyugdíjat kapná. Akár 250 ezer Ft/hó összeggel. Ez megint igazságtalanná, és agyon diszkriminálttá tenné a rendszert, ha a nyugdíj-jogfosztott rokkant nem a 255 ezer Ft/hó pénzét kapná meg, mint rokkantsági nyugdíjat, hanem, csak a nyugdíjjogot kapná vissza a jelenlegi, rendkívül alacsony pénzével.
Jó lenne, ha visszatérne erre a fontos kérdésre nemcsak az MSZP, hanem az „Összefogás” pártjai is. Szeretnénk, ha egy egységes, világos programmal és egyenes beszéddel állnának ki a korhatár alatti rokkantakért, a fő szavazóbázisukért. A rokkantak a nagykorú, szavazóképes családtagokkal együtt, akár 1-1,5 millióan is lehetnek, akiknek jelentős része a „Összefogás” jelöltjeit támogatná.
MSZF „Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért”csoport