Csak katonai eszközökkel nem lehet megoldani a jemeni konfliktust. Bizonyíték rá, hogy a síita húszikat nem tudta visszaszorítani légi csapásaival a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció. Konszenzusos megoldásra van szükség a felek között, s nem kerülhető meg az „arab tavasz” során kifejezésre juttatott népi igény a nyomor felszámolására és a társadalmi igazságosságra – hangzott el a Magyarországi Arab Közösség Egyesületének (MAKE) Jemenről tartott péntek esti budapesti előadásán.

A Budapesten akkreditált jemeni nagykövet, Hammad Abdullah Dahan Hammad jelenlétében tartott tanácskozáson Ablaka Gergely, az ELTE tanársegéde, a Politikatudományi Intézet oktatója előadásában felhívta a figyelmet, hogy a szaúdiak nem támadják a húszik ellen harcoló Iszlám Állam (IS) és más iszlamisták fegyvereseit. A konfliktusban „nevető harmadik” lehet az Al Kaida és az IS – mondta.

A 25,2 millió lakosú, 528 ezer négyzetkilométeren fekvő Jemenben nem történt előrelépés szociális téren az ország egyesítése, 1990 óta. A mélyszegénység és a munkanélküliség 40 százalékos, a fiatalok helyzete kilátástalan, a társadalmi helyzet romlik.

A jemeni konfliktus rendkívül összetett. A konfliktusra jellemző Észak és Dél ellentéte, a síiták lázadása, a szunnita-síita szembenállás, a pozícióharc, az iszlámisták, a szeparatisták, a vahhábita erők, a radikálisok jelenléte, a törzsi ellentétek, a központi szereplők és a nemzetközi erők tevékenysége. Szaúd-Arábia katonai fellépésével vissza akarja szorítani Irán befolyását, és meg akarja erősíteni saját pozícióját a társégben. Szaúd-Arábia nincs könnyű helyzetben, mert odahaza is megerősödött a Muszlim Testvériség, nyitott kérdés a szaúdi trónutódlás, igazságot kell teremteni 17 ezer herceg között, növekszik Irán befolyása, nem sikerült megdönteni Aszad szíriai elnök rendszerét, aktivizálódik Törökország és Katar is.

A konfliktus elmélyülése a radikális iszlámistáknak, és a szíriai-iraki központú hálózatnak kedvezhet, és a szíriaihoz hasonló helyzet teremtődhet – következtetett rá Ablaka Gergely.

Az előadást követő beszélgetésben kitértek a magyar kormány bevándorlási politikájára is. A felszólalók megalázónak minősítették, hogy Magyarországon élő arab orvosként, mérnökként, egyetemi tanárként most úgy kell érezniük, mintha az ország érdekében végzett egész életmunkájukat semmibe vennék, és a kormány gyanúba akarná keverni őket a magyarok szemében. „Még a végén kiderül, hogy Magyarország nem is olyan vendégszerető ország” – mondta egyikük, visszautasítva az idegengyűlölet szítását, és a kormányra hárítva a felelősséget a hagyományos magyar befogadó készség elsorvasztásáért.+++