NATO-körökben is érlelődni kezd a felismerés, hogy sem a minszki megállapodás, sem a politikai rendezés nem valósítható meg az Ukrajnát alkotó népek, nemzetek, nemzeti kisebbségek autonóm jogainak elismerése nélkül – írta pénteken a Magyar Szociális Fórum.

A Magyar Békekört szervező társadalmi mozgalom előremutatónak tartja, hogy Matteo Renzi olasz miniszterelnök Putyin orosz elnökkel folytatott csütörtöki moszkvai tanácskozásán leszögezte: Kijevnek reformokat kell végrehajtania annak érdekében, hogy biztosítsa minden területének az autonómiát. Renzi példaként hozta föl az I. világháború után Ausztriától Olaszországhoz csatolt Dél-Tirol (Trentino Alto-Adige) esetét, ahol különleges önrendelkezési státust biztosítottak anélkül, hogy kétségbe vonták volna területi hovatartozását.

A Magyar Békekör kezdettől fogva abban látta az igazságos és tartós béke lehetőségét, hogy Kijev felhagyjon az egységes nemzetállamiság koncepciójával, Ukrajna alkotmányát föderatív alapokra helyezzék, és széleskörű autonóm jogokat biztosítsanak az ukrán kisebbségeknek, egészen az önrendelkezéshez való jog elismeréséig. „Az önrendelkezéshez való jog elismerése azért vált megkerülhetetlen kérdéssé, mert a kijevi vezetés az egységes nemzetállamiság és az autonómia tagadásának jegyében hadat visel Kelet-Ukrajna ellen, ahol köztudottan több millió orosz él. Helyreállítani a békét és a bizalmat Ukrajna keleti része és Kijev között csak úgy lehet, ha maradéktalanul elismerik Kelet-Ukrajna önálló entitáshoz való jogát. Ukrajna szétdarabolódását csak ezzel, és ennek megfelelő új kijevi politikával lehet elkerülni”– adott hangot álláspontjának a Magyar Békekört szervező Szociális Fórum.

A „Munkát-Békét-Biztos megélhetést” jelszaváról ismert magyar civil mozgalom szerint mindenekelőtt érvényt kell szerezni a minszki megállapodás 11-ik pontjának, miszerint „Ukrajnában alkotmányreformot kell végrehajtani 2015-ben. Ennek elsődleges célja a decentralizáció, továbbá olyan törvények meghozatala, amelyek szavatolják a keleti régiók különleges státusát”.

A Magyar Békekör precedens értékűnek tekinti ezt a megállapodást a Kárpátalján élő magyarság autonóm jogainak elnyerése szempontjából is. Emlékeztetnek arra, hogy Kárpátalján 1991-ben érvényes népszavazáson döntöttek az autonómia mellett, Kijev mégsem ismerte el a magyarok autonóm jogait.

A magyar békemozgalom szerint a politikai rendezés legfőbb akadálya a Porosenko-Jacenyuk féle ukrán vezetés, és az őket támogató amerikai politika. Kijev a háborúban látja a megoldást a minszki megállapodás végrehajtása helyett. Politikája élvezi a NATO egy részének támogatását is. Ezt támasztja alá az ukrán hadsereg létszámának 250 ezer főre történő felduzzasztása, és a kárpátaljai magyarok besorozását is tartalmazó három szakaszos mozgósítás – mutat rá az MSZF.

A kijevi politikával nem csak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek kerülnek szembe, hanem olyan NATO-szövetségesek is, akik eddig támogatták azt, mert lehetőséget láttak benne érdekszférájuk kiterjesztésére Oroszország határáig. Renzi látogatása, és az autonómia szorgalmazása arra utal, hogy egyes NATO-államok kezdik felismerni, a NATO tervei orosz falba ütköztek, és hozzá kell fogniuk ennek a stratégiának a felülvizsgálásához Ukrajnán túl mutató, átfogó értelemben, már csak pragmatikus gazdasági megfontolásból is – adott hangot véleményének a Békekört szervező MSZF.+++