Áder elnök és az életörömmel megélt hazaszeretet

Nem tudom, milyen életöröm költözött Áder elnök szavainak hallatán azoknak a szívébe, akik 2014 első napján sem tudnak enni adni a gyereknek. Mondják azt neki, szeresd a hazádat, ne pedig a hasaddal törődj? Kaja helyett életöröm áradjon a gyomrodba?

Köztársasági elnökünk szerint a hazaszeretet egymás iránti tiszteletet, önmagunk elfogadását és eleink hagyatékának megbecsülését jelenti. De hát akkor miért nem tisztelte meg szavaival azt a négy és félmillió magyart, aki a létminimum alatt él, köztük azt a közel egymilliót, aki emberalatti mélyszegénységben? Vajon mit jelent „életörömmel megélt hazaszeretet” a munkanélkülinek, a hajléktalannak, a kilakoltatottnak, a boldogulás híján külföldre vándorló fiatalnak? Higgy bennem, a haza én vagyok? Ez volna az üzenet, Áder Úr? Nem messze tőlünk, az Örök Városban Giorgio Napolitano köztársasági elnök abban jelölte meg a nemzet jövőjét, hogy orvosolják a társadalmat sújtó megélhetési válságot. Egyszerű emberek leveleiből idézett. Vincenzótól, aki azt írta neki, hogy nincs miből megélnie, és túl sok áldozatot hozott már a hazáért ahhoz, hogy ne várja el, azok is hozzanak végre, akik jól élnek. Danielától, aki túl fiatal ahhoz, hogy nyugdíjba vonuljon, ám túl idős, hogy foglalkoztassák. Marcotól, aki elmondta, az újév első napjaiban arról kell döntenie, számlát fizessen-e vagy enni adjon két fiának. Franco azt írta neki, hogy szolidaritás és testvériség nélkül nincs erős nemzet, a három éve állás után néző Veronica levelében pedig ez áll: „én hiszek a hazámban, de vajon a hazám hisz-e bennem?” Mindebből Itália első embere arra a következtetésre jutott, hogy „változtatni kell a politikán, az intézményeken, és a társadalmi viszonyokon”. Mond-e Önnek valamit, Áder Úr, Ferenc pápa üzenete az igazságtalanság elleni harc követelményéről, és a kiútról egy olyan világból, melyben megroppant az egyensúly kapitalizmus és demokrácia között? Miféle hazaszeretet az, mely életörömmel megélt hazaszeretettel akarja helyettesíteni milliók miden napos létfenntartási gondját, Áder Úr?

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítószervezője

2014. január 1.

 

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=IrNTpPBLz_4

 

Ezúton köszönöm Juhászné Pap Laura, Csiki Andrea és Farkas József közreműködését péntek esti műsoromban, a Budapest TV Közéleti Klubjában! Élethelyzetük feltárásával segítettek másoknak a valós társadalmi helyzet bemutatásában, és leleplezték az "életörömmel megélt hazaszeretetről" szóló képmutató papolást. Sajnálom, hogy negyedik meghívott vendégem, a hajléktalan adás előtt egy órával tudatta, csak akkor jön el a beszélgetésre, ha adok neki ötezer Forintot. Mivel nem szokásom véleményt vásárolni, nem adtam neki, és másnak sem kívánom vételi ajánlattal meghatározni, hogy mit mondjon. Aki nem él egy olyan egyedülálló lehetőséggel, mint amilyent ez a műsor ma Magyarországon olyanoknak kínál, akiknek más csatornák nem adnak szót, az se magán, se másokon nem segít. Pedig a műsornak éppen az a rendeltetése, hogy segítsen látni, gondolkodni, cselekedni, öntudatra ébredni! Talán még nem mondtam, de most elmondom: magam társadalmi munkában végzem pénteki esti szerkesztő-műsorvezetői ténykedésemet a BPTV kérésére. Egyetlen anyagi kérésem volt: benzinköltségem megtérítése, hiszen 60 km-t kell megtennem oda és vissza. Ezt a költségtérítést a BPTV vállalta.
Egy-két napon belül közreadjuk a péntek esti műsorról készült Youtube felvételt, január 17-én pedig újból várok mindenkit a képernyő előtt. Ukrajna lesz a téma, különös tekintettel a magyar politika viszonyára hozzá. A BPTV egyre több helyütt fogható kábelen, Interneten pedig az alábbi kódon érhető el: http://www.bpetv.org/bp-europa-televizio-budapest-online-tv-adas/online-tv-adas_4220_528532.html
Viszontlátásra!