Budapest, 2012. május 2. Szerda
Eredménytelen volt a Magyar Szociális Fórum és az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport képviselőinek szerdai tárgyalása a kormány megbízottjával. A rokkantakat képviselő Demeter Évának, és Güthné György Katalinnak, valamint Simó Endrének, az MSZF szervezőjének nem sikerült elérnie a törvény visszavonását, az új komplex minősítő vizsgálati rendszer végrehajtásának felfüggesztését, sem pedig ígéretet kapniuk az emberiességi normákat leginkább sértő rendelkezések megváltoztatására – jelentette az MSZF.
Dávid István, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának foglalkoztatási rehabilitációs főosztályának vezetője nem rendelkezett felhatalmazással, hogy tárgyalásba bocsátkozzon a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. december 29-i (CXCI.) törvény visszavonásáról, és az „új komplex minősítő vizsgálatok” néven elhíresült intézkedés felfüggesztéséről.
Demeter Éva és Güthné György Katalin írásban is átnyújtotta „Bűnös vagy áldozat a rokkant?” című 13 pontos dokumentumot, melyben a legsúlyosabb következménynek a rokkantévek nyugdíjjogosító idejének elvesztését jelölték meg mind visszamenőlegesen, mind 2012-től. A rokkantévek nem számítanak be az öregségi nyugdíjba, így a fiatalabb korban megrokkant személy sohasem lesz jogosult öregségi nyugdíjra. Ezért a nyugdíjjogosultsági rokkantévek beszámításának visszaállítását sürgetik. Komoly gond a felülvizsgálaton visszaminősített betegre nézve, ha egészségi állapota 50 százalék feletti, mert őt nem illeti meg az állandó özvegyi nyugdíjjogosultság. A 40 százalékos egészségkárosodást el nem érők kiesnek az ellátórendszerből. A törvény korlátozza a felülvizsgálati jogot azzal, hogy a fellebbezés idejére nem jár ellátás, a perek viszont akár évekig is elhúzódhatnak. Így a beteg évekig ellátatlan marad. Komoly probléma az életkor szerinti diszkrimináció azonos társadalmi csoporton belül, hiszen míg a 62 év feletti rokkantak élvezhetik a nyugdíjrendszer minden előnyét, az 57 év felettieknek nem jár automatikusan az öregségi nyugdíj, hanem igényelniük kell, és félő, hogy a készülő új nyugdíjtörvény miatt kiszorulnak az öregségi nyugdíjra jogosultak köréből. Kb. 150 ezer 57 év alatti rokkanttól máris megvonták a kedvezményes utazási lehetőséget, emiatt a beteg nem tud orvoshoz járni. A feljegyzés szerint a rokkantak elvesztik pénzintézeti hitelképességüket is nyugdíjas státusuk megszűnése miatt, az új komplex minősítő rendszer pedig valósággal hippokráteszi esküjük megszegésére buzdítja az orvosokat. Az új rendszer megalkotói olyan nemzetközi és hazai standardokra hivatkoznak, amelyekbe a betegeknek nem engednek betekintést, ezzel megsértik a tájékozódáshoz való jogukat.
Dávid István főosztályvezető „hatalmas előnynek” nevezte a jogszabály parlamenti megalkotását, emberi és szakmai szempontból egyaránt helytállónak tartotta azt. Céljuk az volt vele, hogy minél több embert rehabilitáljanak és visszahelyezzenek a munka világába – mondta. A rokkantak képviselői esetekkel, példákkal mutatták ki, mennyire nem felel meg a törvény ennek a célnak. Dávid elismerte: egy jó jogszabályt is meg lehet tölteni rossz tartalommal.
Dávid Soltész Miklós szociális ügyi államtitkártól kapott megbízást a szerdai találkozó lebonyolítására, Soltész pedig Orbán Viktortól, akihez az MSZF március 25-én továbbította a Népi Gyűlés 13 pontos követelését, benne a rokkantakra vonatkozóval.
A megbeszélés eredménytelenségét kommentálva a három civil képviselő a sajtónak elmondta, hogy komolyabb tárgyalásra számítottak erről a 400 ezer embert érintő kérdésről. Tekintettel arra, hogy a rokkantak helyzete egyszerre egészségügyi, emberjogi és gazdasági kérdés, a témát nem lehet szétszabdalni, és mindegyikről külön-külön tárgyalni, hanem olyan vezető politikussal akarnak asztalhoz ülni, aki kompetens az egészben. Kitartanak követeléseik mellett, mert emberéleteket és sorsokat érint, készek a tárgyalásra, de ha az nem hoz eredményt, akkor más eszközökkel is készek kiállni a létében fenyegetett réteg emberi jogainak védelmében.+++