Simó Endre előterjesztése az MSZF és a Keresztényszociális Műhely fagyhalállal és hajléktalansággal kapcsolatos sajtótájékoztatóján

(Pallasz Páholy, 2011. február 23.)

Semmilyen politika, semmilyen kormány és hatalmi szempont érdekében nem vagyunk hajlandóak lemondani az emberek életéről! Ebből most már elég! Az elmúlt két évtizedben több ezer honfitársunk pusztult el fagyhalálban. Csupán a szeptember vége óta eltelt időszakban közel négyszázan fagytak halálra: 106-an saját fűtetlen otthonukban, 70-en a szabad ég alatt, a többiek pedig kórházba szállításuk után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ott tartunk, hogy évről-évre több százan nem tudnak érvényt szerezni a legalapvetőbb emberi jognak: az élethez való joguknak! Mégis, mit gondol a hatalom? Hogy az időjárásra háríthatja a felelősséget saját mulasztásaiért? Az MSZF SZK nevében figyelmeztetem a hatalom jelenlegi letéteményeseit is – mint ahogyan figyelmeztettük elődeiket is -, hogy ha továbbra is elutasítják a helyzet súlyosságának megfelelő szükségintézkedéseket, politikai felelősséget kell vállalniuk a tömeges fagyhalálért! Kérdésünk a kormányhoz: mit akar tenni azért, hogy a tél hátralévő részében ne fagyjon meg több ember? Rendkívüli intézkedésekre van szükség a rendkívüli helyzetben! Emberéletekről van szó, ez ma a legfontosabb politikai és nemzeti kérdés! Segíteni akarunk az életek védelmében! Támogatni szeretnénk a kormányt abban, hogy meghosszabbítsa az április 15-én lejáró kilakoltatási tilalmat, és a szükséges adminisztratív intézkedés mellé gazdasági intézkedéseket rendeljen. Üljünk le, beszéljük meg, mit kell tenni! A társadalmi szervezetek helyet követelnek maguknak a társadalmi probléma megoldásában, nehogy megint a legrászorultabbakon csattanjon az ostor, és jövő télen minden kezdődjön elölről.

A hatalom tanulhatna a társadalomtól szolidaritást és kiállást egymásért! Egyetlen hét leforgása alatt társadalmi, szakmai és politikai szervezetek sokasága válaszolt az MSZF és a Keresztényszociális Műhely megkeresésére, és tett konkrét gyakorlati javaslatokat az azonnali teendőkre. Mások személyes élményüket osztották meg velünk arról, hogyan váltak családjuk részévé a befogadott emberek. Szerteágazó javaslatok gyűltek össze a hosszabb távú teendőkre vonatkozóan is. Nagyszerű aktivitást tapasztaltunk a Keresztényszociális Műhellyel. Érzékeny és gyors reagálást a pusztulás feltartóztatására:

Egyetértő támogatásukról biztosítottak minket következetes kiállásunkban az életért, és a lakhatásért. Az azonnali életmentő csomag a következőkből áll:

1. Kormányrendelettel kötelezzék a hatóságokat a veszélyeztetett emberek rendszeres látogatására és ellátására!

2. Tiltsák meg, hogy kikapcsolják az energiaszolgáltatást azoknál a fizetésképtelenné vált családoknál és egyedülállóknál, akiknek emiatt az életük kerülhet veszélybe! Részesítsék természetbeni támogatásban a veszélyeztetetteket!

3. A hatóságok, így a helyi polgárőrség bevonásával működtessenek füstfigyelő szolgálatot, hogy lássák, hol hűl ki a lakás!

4. A kritikus időszakban éjszaka is működtessék az idősek nappali otthonait szociális munkások és laikus egyházi segítők bevonásával!

5. Bocsássanak a hajléktalanok rendelkezésére fűthető lakókonténereket, lakókocsikat, vasúti hálókocsit és várókat, fűtött menedékhelyeket!

6. Azonnal vezessenek be ingyenes segélyhívószámot, hogy a lakosság jelezni tudja a vészhelyzeteket, és azonnali intézkedésre lehessen számítani az életek védelmében!

7. Az élet védelmében, szükség esetén, akár hatósági kényszert is alkalmazzanak: kísérjék biztonságos helyre a fagyhalálnak kitetteket!

8. Tettekben megnyilvánuló segítésre, törődésre, odafigyelésre, emberségre szólítjuk fel honfitársainkat! Köszönjük azoknak, akik eddig is megtették, ami tőlük tellett! A szolidaritás életet menthet!

Ideje volna, ha milliárdosaink is kitennének végre magukért, és bizonyítanák, hogy emberek!

Április 15-én lejár a kilakoltatási és az árverési tilalom. Ahhoz, hogy jövő télen ne ismétlődhessen meg a mostani katasztrófa, meg kell újítani a kilakoltatási tilalmat, és meg kell akadályozni, hogy a hitelezők elvegyék a fedelet azoknak az embereknek a feje fölül, akik azért nem tudnak törleszteni, illetve közüzemi díjhátralékaikat kifizetni, mert nincs miből! Nincs munkájuk, nincs megélhetési forrásuk. Sokszor ennivalóra sem jut nekik. Közel egymillió ilyen honfitársunk él az országban! Munkát, megélhetést kell biztosítani az embereknek, mert a megélhetési válság nem oldható meg adminisztratív intézkedésekkel. A Szociális Kerekasztal egyöntetűen és egyértelműen a munkához való jog érvényre juttatásában, azaz a foglalkoztatásban látja a megoldást. Ameddig nem biztosítják ennek a jognak az érvényesülését, meg kell tiltani, hogy kilakoltassák jogszerűen birtokolt egyetlen otthonukból az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált embereket! Konkrét javaslatokkal álltunk elő a munkahelyteremtéssel kapcsolatban is. (Lásd a Kerekasztal válaszát a Széchenyi-tervre!)  Márciusban a Szociális Kerekasztal újból összeül. Azt akarjuk, hogy bekerüljön az új Alkotmányba a munkához, az emberhez méltó megélhetéshez, a létminimumhoz, a lakhatáshoz való jog, és konkrét végrehajtási programok szülessenek érvényesíthetőségük érdekében. (Munkához juttatás, foglalkoztatás, szociális bérlakásépítés.)

Meghívjuk a kormányt a Szociális Kerekasztal jelzett tanácskozására. Készek vagyunk segíteni minden olyan intézkedésben, amely arra irányul, hogy az emberek meg tudjanak élni ebben az országban, és telente ne kelljen tömegesen elpusztulniuk.