Alább közzétesszük Egyed István jogi segédanyagát azok számára, akik képtelenné váltak a szerződésben foglaltak teljesítésére, és el akarják kerülni az ebből fakadó következményeket, köztük a végrehajtást. A szerző felhívja a figyelmet: feltétlenül szükséges egy olyan tartalmú levél vagy jegyzőkönyv felmutatása a hiteles részéről, hogy jelezte a pénzintézet felé a fizetésképtelenségét!

Ptk. 312.§.

Ezen polgári jogintézményről már korábban is szó volt, sőt mi több annak idején Kovács Levente a Bankszövetség részéről is említést tett erről, az ő szóhasználatával élve vis maior esetén ellehetetlenülhet a fogyasztó és a pénzintézet közötti szerződés.

312.§./1/ bek. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős.

Ha olyan szolgáltatásra kötöttek a szerződő felek szerződést, amelynek teljesítése lehetetlen, a szerződés semmis, /227.§./2/ bek.

Abban az esetben, ha eredetileg nem volt lehetetlen a szolgáltatás teljesítése, csak utólag vált azzá, a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A teljesítés lehetetlenné több okból válhat, ilyen pl. a fizikai, jogi, vagy éppen esetünkben a gazdasági lehetetlenülés esete. A szerződés megkötését követően beálló változás miatt a szolgáltatás csak előre nem látott nehézségek vagy aránytalan áldozat árán lehetne teljesíteni, és mivel ez nem várható el a kötelezettől, bekövetkezik a lehetetlenülés.

Pénzügyi szolgáltatások, hitelügyletek esetén a szerződő felek nem hagyhatják figyelmen kívül a kisebb-nagyobb gazdasági változásokat, azok lehetőségét, a normális kockázati felelősséget viselniük kell. Ha teljesítés olyan okból hiúsult meg, amelyet egyik szerződő fél sem látott előre, amelyért egyik fél sem felelős, a felek között a szerződés megszűnik és annak teljesítését a jogosult nem követelheti.  Ha elfogadjuk, hogy a pénzintézetek sem látták előre azon gazdasági folyamatokat, amelyek miatt a hitelesek fizetésképtelenné váltak
még egy indok arra, hogy ne követeljék vissza az általuk adott hitelt. Ne követeljék vissza olyan mértékben és olyan deviza árfolyam mellett, amely a kötelezett részéről teljesíthetetlen.

Nagyon lényeges tényállási elem, hogy sem a pénzintézet, sem pedig az adós nem tudhatta, milyen előre nem látható változások következnek a világban.

A szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és nem jár a szerződéskötés előtti helyzet visszaállításával. A már teljesített szolgáltatásokat el kell számolni, és itt jelentkezik a fogyasztó részéről azon igény, hogy mivel a hitelszerződés nem volt devizaalapú, ezért forintban számoljon el vele a pénzintézet.
Természetesen annak sincs akadálya, hogy a szerződő felek teljesíthető tartalommal új szerződést kössenek egymással.

Egyed István