A németországi politikai átrendeződés kockázataira hívta fel a figyelmet Kiss J. László egyetemi tanár, németszakértő a Magyar Békekörben szombaton megtartott előadásán. A középpártok kezdenek felmorzsolódni, a szélsőségek pedig megerősödnek. A két néppárt (CDU és SPD) ingataggá vált – mondta.

A kereszténydemokraták és a szociáldemokraták fő célja a túlélés olyan körülmények között, amikor már érzékelhető a Merkel utáni időszak is, a nemzeti-nemzedéki váltás. „Eljött az ideje, hogy a saját lábunkra álljunk” – idézte az előadó Angela Merkelt, majd hozzátette, hogy bevándorlás-politikájával a kancellár az ellenkezőjét érte el, mint amit szeretett volna: „a német patriotizmus feloldása helyett megerősítette a nacionalizmust”, s a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AFD) malmára hajtotta a vizet.

Az AFD szakítani akar a németek II. világháborús bűntudatával, rehabilitálni akarja a nemzeti szocializmus uralma miatt kimondhatatlanná vált népi-nemzeti alapvetéseket, a II. világháborút követő posztnacionális kultúrával a németek nemzeti hovatartozását szegezi szembe, európai föderáció helyett a népek Európáját hirdeti, Észak-Európa tehetősebb államaira korlátozódó kisebb euróövezet híve. Merkel nem ért egyet az EU eladósodott országainak támogatásával, ellenzi Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének politikáját, hogy a gyengék államkötvényeinek felvásárlásával „könnyű pénzt” dobnak a piacra.

Kiss J. László hallgatóságával érzékeltette, hogy a német tőke megosztottá vált Németország jövőjét illetően: a multinacionális német tőke EU-párti, a kis- és közepes vállalatok körében viszont komoly támogatásra tett szert az AFD. Orbán Viktor Merkellel szemben a bajor CSU pozícióját erősíti – hangzott el.

A kérdésre, hogy milyen geopolitikai következtetésekre ad módot a német-amerikai ellentét, az előadó gazdasági és katonai érvekkel válaszolt. Azt mondta, hogy Németország gazdasági ereje jelentősen megnőtt amiatt, hogy a II. világháború után tilos volt fegyverkeznie, de nem volt tilos fegyvert exportálnia, így a világ 3.-4. fegyverexportőrévé nőhette magát ki, s a „NATO potyautasa” lehetett, hiszen Amerika gondoskodott a biztonságáról, mi több az USA-val szemben is 285 milliárd eurós kereskedelmi többletre tett szert. Donald Trump elnök arra akarja rábírni Berlint, hogy emelje a duplájára hozzájárulását a NATO költségvetéséhez, továbbá vásároljon amerikai fegyvereket. Mindkét követelés a német vezetés ellenállásába ütközik. Az angolszászok amiatt is aggódnak, hogy Németország esetleg közeledni fog Oroszországhoz, megerősödnek az egymást kiegészítő gazdasághoz (német technológia-orosz nyersanyag) fűződő érdekek. Ebből a szempontból érdekes, hogy az AFD vallja: Oroszország nélkül nincs európai biztonság. Az USA oroszellenes szankciói azt a célt szolgálják, hogy megakadályozzák a közeledést, egyúttal kereskedelmi előnyökhöz juttassák az amerikai vállalatokat a németekkel szemben.

„Németország nem ismer katonai opciót. Ezen új nemzedék volna képes változtatni” – hangzott el az előadó szájából.

Az új nagykoalíciós német kormány megalakításának előfeltétele az SPD tagságának állásfoglalása arról, hogy akar-e nagykoalíciót. Ha a tagság egyetért az SPD kongresszusának döntésével, a CDU/CSU-SPD kormány legkorábban áprilisban alakulhat meg.+++