Barcelona-Budapest, 2017. október 2. hétfő (MSZF)
A katalán függetlenségről szóló népszavazás eredménye új szakaszt nyit Madrid és Barcelona kapcsolatában még akkor is, ha Katalónia önrendelkezése nem tűnik közelinek - véli a Magyar Békekör hétfőn kiadott értékelésében.
A függetlenség mellett letett 90 százaléknyi voks még akkor is meggyőző, ha a szavazásra jogosultaknak csak 42,3 százaléka járult az urnákhoz. (Mellesleg ez nem kisebb annál, mint amilyen arányban annak idején az EU alkotmányáról szavaztak Spanyolországban, érvényesen.) A részvétel minden bizonnyal sokkal nagyobb lett volna, ha a spanyol rendőrség nem alkalmazott volna erőszakot a szavazók ellen, nem bántalmazott volna időseket és gyerekeket, nem lőtt volna gumilövedékkel a tömegbe. A madridi Mossosok, több tízezernyi spanyol "TEK"-es kikapcsolta a szavazatösszesítő informatikai rendszert, bezáratta a szavazóhelyiségek több mint a felét, elállta a szavazók útját, s számos szavazóhelyiségből elkobozta a leadott voksokat tartalmazó urnákat.
Lehet ugyan azt mondani, hogy ilyen körülmények között a népszavazás érvényességéhez kétségek fűződnek, ám ezt nem a katalánokon kell számon kérni, hanem azokon, akik minden áron, még a demokratikus jogok lábbal tiprásával is érvényt akartak szerezni a spanyol fennhatóságnak Katalónia felett, és megakadályozni, hogy a referendum jogalapul szolgálhasson a 7,5 millió lakosú, 32.108 km2-en elterülő spanyol autonóm tartomány különválásához a spanyol királyságtól. Márpedig a katalán elnök jogalapnak tekinti annak ellenére is, hogy Madrid nem. Marad a tárgyalás és a kompromisszum.
Katalónia minden eddiginél erősebb pozícióban ülhet tárgyalóasztalhoz. Erkölcsi fölény birtokában Madriddal szemben: népakaratot mutat fel a népakarat elfojtóival szemben. No de ki ne tudná jobban a magyaroknál, mit ér egy nép joga a szabadsághoz és az önrendelkezéshez, ha jogos harca túlerőbe ütközik. És nem csak a spanyolokéba, hanem annak a tágabb közösségnek a falába is, amelyet Európai Uniónak hívnak, s melyhez mindketten tartoznak.
Ez a közösség széltében-hosszában deklarálja ugyan a népek, kisebbségek, emberek jogát a szabad élethez, de amikor érvényt is kellene szereznie neki, hátat fordít népnek, kisebbségnek, emberi jognak, s csak egy dolgot tart szem előtt: a tőke szabadságát.+++