Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/mszfkhu1/public_html/templates/mszfszk/functions.php on line 188
Közel 2 évvel ezelőtt szabadult el az egész világot sújtó koronavírus járvány, melyben eddig már közel 250 millió ember fertőződött meg. A halálos áldozatok száma mintegy 5 millióra tehető.
Hazánkban naponta, jelenleg is, több ezren fertőződnek meg. A 2 éve tartó járvány miatt a fertőzöttek és a fertőzésen átesettek száma év végére megközelítheti az egymilliót. Egyre több beteg szorulhat kórházi ápolásra, illetve a lélegeztető-gépre kerülő betegek száma is növekedhet.
A Magyarországon eddig elhunyt „covidos” betegek száma e hét közepén már közelített a 31 ezerhez. Az új fertőzöttek, valamint az elhunytak száma is jelentősen emelkedett ezen a héten. A kormány kénytelen volt újra elrendelni a maszkviselést az egészségügyi intézmények mellett az egyetemeken, a bíróságokon, és november 1-től a tömegközlekedési járműveken is kötelező lesz a maszk használata, valamint rendelet született arról is, hogy munkahelyi hatáskörben előírhatják a kötelező védőoltás felvételét.
A magyarországi beoltottak száma napokon belül elérheti a 6 millió főt. Közülük több mint 5,7 millióan már a második oltást is megkapták. Azoknak a száma is meghaladhatja az 1 millió 150 ezer főt, akik már a harmadik oltást is megkapták.
A romló járványadatok viszont nem hatnak az oltástagadókra, mivel közülük még mindig sokan vannak, akik nehezen szánják rá magukat a leghatékonyabb védekezésre, az oltásra.
Nemcsak az a kérdés, hogy a járvány mekkora pusztítást visz végbe az emberéletben, hanem az is fontos, hogy, ha egyszer vége lesz, milyen romokat hagy majd maga után.
A legelszomorítóbb, hogy a koronavírus mögé bújva - jelenleg - a magyar egészségügy strukturális átalakítása nagyüzemben zajlik:
- 2022. januártól a városi kórházak gazdálkodását átveszik az arra kijelölt megyei, illetve centrumkórházak. Ezzel az intézkedéssel, mintegy 60-70 intézmény elveszti az önállóságát, ami a betegellátás normális működését akadályozhatja,
- Az egészségügyi átalakítás vesztesei az állami ellátásban rekedt betegek lehetnek, akiket egyre kevésbé bírnak ellátni,
- A fizetőképes betegek a magánegészségügy irányába menekülnek,
- A magán-egészségügyi szereplők már nemcsak kiegészítői, hanem inkább már helyettesítői lesznek az állami ellátásnak,
- Az orvosok és ápolók béremelése nem oldja meg a problémákat. Több ezer egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből, de a járvány okozta terhelések, valamint átvezénylések még jobban súlyosbítják a helyzetet. A kis kórházak működését a személyzet hiánya megpecsételheti.
- A krónikus osztályokat, ahol az idősek kórházi ápolása zajlik, előbb-utóbb felszámolhatják.
- Az Európai Uniós alapból származó „Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv” 5,9 milliárd forintos keretösszegéből minden hatodik forint az ágazat fejlesztésére mehetne, viszont a komolyabb ellátásokhoz, csak megyei intézményekben lehetne hozzájutni. Így a kisebb kórházak hoppon maradnának. Kérdés, hogy az EU pénzforrás felhasználása hogyan is garantálná a biztonságos betegellátást hazánk egész területén? Ugyanis a rendelkezésre álló pénzforrással szembeáll egy olyan egészségügyi ellátórendszer átalakítását célzó kritikus feltételrendszer, mely esetleg nem a betegek érdekét szolgálná, hanem a betegek egy része hosszútávon is ellátási nehézségekkel találná szemben magát.
- Szomorú jövőkép, amikor a betegek egy részének azzal kell szembesülnie, hogy: élet-halál kérdéssé válik, vajon az állami egészségügyi „maratoni” várólistára iratkozik fel, s ellátatlan marad, vagy mélyen a zsebébe nyúlva, a magán egészségügyi szolgáltatást veszi igénybe, hogy életben maradhasson.
A Magyar Szociális Fórum kérdése: Minek kell még történnie ahhoz, hogy megállítsuk a halálozás növekedését hazánkban. Hiszen napjainkban arról is szólnak a hírek, hogy hazánkban a koronavírus járványra hivatkozással vagy 5 ezer rákos beteg ellátás nélkül maradt!
Halottak napján a Magyar Szociális Fórum emlékezteti a kormányt saját állítására,: „Minden emberélet számít”. Jó volna, ha a szép szavakat tettek is követnék!