2021. június 9.

A hivatalos közlések szerint, már a koronavírus harmadik hulláma is lecsengett, de vajon milyen kihívásokkal kellett szembenéznie hazánknak is a világot megrengető járvány miatt – erre keresték a válaszokat folyamatosan a Magyar Szociális Fórum szakértői is az elmúlt év során.

A mérleg szomorú, hiszen közel 30 ezer embertársunkat veszítettük el eddig a járvány miatt. Ugyanakkor, arról még nem láthattunk statisztikai adatokat, hogy hány embertársunk hunyt el az általános egészségügyi ellátás hiányosságai miatt. Az általános egészségügyi ellátás ugyanis folyamatosan akadozott a koronavírus járványra való hivatkozással nemcsak tavaly, hanem idén is. Emiatt sok olyan ember élete veszélybe kerülhetett, akiknek egészségi állapota jelentősen megromlott, sőt történtek elhalálozások is. Néhány ilyen esetről a híradások is beszámoltak, de a Magyar Szociális Fórumhoz is érkeztek olyan panaszos levelek, melyek arról tanúskodtak, hogy komoly fennakadások nehezítették az általános betegellátást.

Egy szívinfarktusos idős beteg asszony - hozzánk küldött - panaszos levele szerint nem követték a szakmai protokollt - a koronavírus járványra hivatkozva - miszerint el sem küldték őt az előírt kontroll vizsgálatokra. A járványra hivatkozással már közel kettő éve nem végeztek nála szív ultrahang vizsgálatot és vérvételt sem, miközben jelezte, hogy nem jól érzi magát és szeretné kérni a kontroll vizsgálatokat, de azzal hárították el kérését, hogy várjon türelemmel, mert „most a covidosos betegek ellátása az első, csak utána jöhetnek sorba a többiek”.  Az idős nő kénytelen volt magán-orvosi praxishoz fordulni egy kardiológushoz.

Egy 77 éves férfit a gerincműtétjével kapcsolatban négyszer hitegették, hogy megműtik, de „még várakoznia kell, mivel a covidos betegeket kellett ellátni elsősorban”. Az idős férfi gerincsérve a hosszúra nyúlt várólista közben kiszakadt, de azzal nyugtatták az idegsebészek, hogy: „Örüljön neki, hogy Ön olyan szerencsés, hogy megúszta, hogy öngyógyulóként nem lett komolyabb baja, és öngyógyulással elkerülte a műtétet”.  Az idős férfit is magán-orvosi praxisban dolgozó idegsebészek nyugtatgatták.

Egy Dunántúlon élő rokkant asszony arról írt a hozzánk küldött panaszos levelében, hogy: „ A végeleges állapotú fogyatékos támogatásomat úgy vonták meg tőlem 2021. év elején, hogy bírósághoz kellett fordulnom a méltánytalanság ellen, hogy jogtalanul vonták meg az ellátásomat. Ki tudja, hogy megérem-e élve, hogy visszakaphassam majd évek múlva bírósági perek útján a jogtalanul elvett ellátásomat”.  

A magyar lakosság viszonylag fegyelmezetten viselte a járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedéseket, illetve betartotta az ezekkel kapcsolatos szabályokat. Azonban a járvány „járulékos mellékhatásai” jelentős veszteségeket okoztak nemcsak az egészségügyi ellátás hiányosságait figyelembe véve, hanem a gazdasági élet területén is. Ezt a magyar emberek a saját bőrükön tapasztalhatták meg, amióta hazánkban is megjelent a koronavírus- járvány.

A mai napon a miniszterelnök nagy bejelentéseket tett a „Világgazdasági konferencián”, miszerint:

• „Változásokat akarunk: a járvány ellen nem függhetünk másoktól, ezért nemcsak Nyugat felé, de Kelet felé is nyitnunk kell, ha boldogulni akarunk, mert ott van a pénz”.

• „ A nyugdíjasokat nem lehet kihagyni a válságból, a 13. havi nyugdíjat vissza kell adni” – ezt is elmondta, miközben a nyugdíjasok a legnagyobb elszenvedői az általános egészségügyi ellátásokban mutatkozó fennakadásoknak és a folyton növekvő élelmiszer - és szolgáltatások területén mutatkozó áremelkedéseknek. Az inflációt jóval meghaladó áremelkedések a nyugdíjasokat sújtják leginkább.

• „550 – 580 milliárd Ft-ot adunk vissza a gyermekeket nevelő családoknak!”. Kinek is? A gazdag családoknak, miközben a szegény gyermekek családjai nélkülöznek?

• „Magasabb horizontról lássuk az ország jövőjét”- mondta a Miniszterelnök.

Lehet, hogy ezeknek az utópisztikus kormányzati ígérvényeknek a teljesítésére még hosszú éveket várniuk kell a magyar családoknak? Lehet, hogy ezek az ígérvények csak üres szólamok?

Tekintettel az egészségügyi, az oktatási, a szociális ellátórendszer,  a nyugdíjrendszer állapotára, jogosnak tűnik a kérdés:  vajon Magyarország népe valóban magasabb horizontról láthatja jövőjét?