Társadalmi állapotainkról szóló új könyvről, Halmos Antal „Mitől döglik meg ez az ország?” c. könyvének megjelent 2. kötetéről

„Mitől döglik meg ez az ország?” címmel megjelent Halmos Antal könyvének második kötete, amely az Orbán-kormány tíz évét mutatja be. Lerántja a leplet a kormányzati eszközök, szervek teljes bekebelezéséről, az ellenőrzés intézményeinek ellenőrzés alá vonásáról, a jövő szellemi építésének megbénításáról és a rendszer antiszociális voltáról. Rámutat, hogy országunk visszatérése a kapitalista világrendszerbe automatikusan az egyenlőtlenség gyors növekedését eredményezte. A volt szocialista államokról írja:

„A kapitalizmushoz visszatérés mindegyiküknél az abszolút embertelen egyenlőtlenség újratermelődéséhez vezetett. Falvaink többsége a kapitalizmus legrosszabb oldalának, szennyének (és a rasszizmusnak) bemutatótereként szolgálhat.” Tudós megállapítását idézi, miszerint az egyenlőtlenség egyik fő oka az offshore adóelkerülés, hihetetlen méretű pénz- és egyéb vagyon hagyta el az országot az elmúlt tíz év alatt. 

Kiemeli, hogy Orbán és társai több stratégiai rendszert hibásan, vagy tudatosan az alsó társadalmi rétegek kárára alakította ki kezdetektől fogva. Ilyen, a mai napig hangoztatott téves koncepció a „munka világára építés”, a járulékalapú társadalommal szemben. A szerző kifejti, hogy mai modern világunkban, a csúcstechnológiai forradalom korszakában ez a stratégia vagy szuper ostobaság, vagy demagóg népszédítés. Aki egy kicsit is mozog a gazdasági életben, vagy ismeri valamennyire annak mozgatórugóit, az tudja, tudnia kell, hogy munkahelyet teremteni nem lehet. Legalábbis másként nem, mint közmunkák kreálásával. Új munkahelyeket csak a gazdaság jó fejlődése hozhat! Ezen belül is számottevő munkahely-növekedést csak a munka intenzív területek bővülése jelenthet, az pedig nem viszi előre, nem modernizálja a gazdaságot. Az igazi fejlődést a modern ágazatok fejlesztése hozhat, az pedig nem munkaigényes, nem hoz lényeges munkahelyteremtést.” A másik, gyökereiben embertelen, antiszociális koncepciónak, a szociális rendszer, a jóléti állam lebontásának a szerző önálló fejezetet szentel: II.4. Nem hagyunk senkit az árok szélén, beletapossuk a sárba. A szociális juttatások folyamatos megvágása folyik, a pozitívnak kikiáltott, általában adócsökkentésre épülő intézkedések a gazdagokat gazdagítják tovább, a munka világa koncepcióból következő nyomott szinten tartott jövedelmek miatt 600 000 munkaerő hagyta el az országot. A szegénységhez a középrétegek talajvesztése társul, még a járvány alatt is folyik a fizetésképtelen szerencsétlenek kilakoltatása, a devizahitelesek barbár méretű átrázása, vesszőfutása napjainkban is súlyos gond, és arat a fagyhalál. A szerző bemutatja, mi van a hajléktalanokkal, a fűtetlen lakásában kihűlő szegény sorsúakkal, az éhező gyerekekkel? A szükséges kórházi ápolás megtagadása által meggyilkolt, de járványnak hazudott elhalálozásokkal. És mi van a kilakoltatásokkal, az utcára kerülés rémétől halálba menekülő devizahiteles öngyilkosokkal, az évi tíz-tizenötezer végrehajtás áldozataival, ami szerény becslés szerint négyfős családokban gondolkodva is a végrehajtások kezdete óta 600000 (hatszázezer) főre tehető! Ezzel a tömeges embertelenséggel nem foglalkozik a ’társadalom’.”

Részletes elemzést ad a könyv az egészségügy összeomlásáról, az oktatásügy leépítéséről, majd elrablásáról. A szerző hitet tesz az állampolgári jogon biztosított lakhatás és bázisjövedelem mellett.

A könyv letölthető:

http://amrita-it.com/HA/Mitol_doglik_II._friss_Ready.pdf, de be lehet lépni a „farkincáján” keresztül is:  http://amrita-it.com/HA/, ami online működő folytatás, friss tényekkel foglalkozik.